Egy éve lépett hivatalba Donald Trump – most már nem aggályok és előítéletek, hanem a tényleges döntései alapján ítélhetjük meg a második elnöki ciklusát. És legyünk nagyon egyértelműek már az elején: az újabb terminusban nagyságrendekkel kártékonyabb az első számú világhatalom vezetője, mint az első ciklusában volt.
Ez már nem „csak” stíluskérdés vagy politikai ízlés dolga. Ez rendszerszintű rombolás.
Sokat beszélnek Trump személyiségéről: hogy nárcisztikus, agresszív, tájékozatlan, következetlen, buta, hiú, sértődékeny, bosszúálló és gyermeteg; sőt, sokan a teljes szellemi hanyatlást diagnosztizálják nála.
Nem vitatva ezeket az értékeléseket, egy döntéshozónál mégiscsak az a fontos, amit ténylegesen tesz. Hát nézzük, a különböző területeken mi mindent csinált Trump egy év alatt!
Demokrácia:
Trump nyíltan megkérdőjelezi a választások tisztaságát, politikai nyomás alá helyezi a bíróságokat, és lojális pártkatonákkal tölti fel a kulcsintézményeket. Kegyelmekkel és politikai alkukkal normalizálja a hatalommal való visszaélést. A Capitolium elleni támadás öröksége nem lezárt fejezet, hanem politikai muníció: a politikai erőszak relativizálása mára a trumpizmus része lett. Az ICE bevetése, az embertelen és sokszor teljesen jogtalan deportálások és az ez ellen tiltakozókkal szembeni fellépés emberi tragédiák sorához vezet, és sokakat már a náci időkre emlékeztet. Az amerikai demokrácia nem egyszerűen meggyengült, hanem állandó, tudatos támadás alatt áll.
Szociális rendszer:
A republikánus költségvetési tervek alapján drasztikus megszorítások érik a Medicaidet, az élelmiszersegély-programokat és a közoktatást, miközben újabb adókedvezmények jutnak a leggazdagabb rétegeknek és nagyvállalatoknak. Több millió amerikai egészségbiztosítása került veszélybe, miközben a lakhatási válság, a gyógyszerárak és a diákhitelek terhei változatlanul nőnek. Trump kormánya világossá tette: a társadalmi szolidaritás számára nem érték, hanem költségvetési tehertétel.
USAID és nemzetközi segítség:
Trump visszavágta a fejlesztési és humanitárius támogatásokat, felfüggesztett egészségügyi, oktatási és élelmezési programokat Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. Ez nemcsak életekbe kerül (2030-ig 14 millióval több halálesetet az éhezés és gyógyítható betegségek miatt), hanem geopolitikai öngól is: a kivonulás helyére Kína, Oroszország és más autoriter szereplők lépnek be, saját politikai feltételeikkel. A „America First” politikája valójában „America Alone” – és egy sokkal instabilabb világ.
Gazdaság:
Trump új vámháborúkat indított, ismét aláásta a WTO működését, és szétfeszíti a globális kereskedelmi rendszert. A piacok volatilisabbá váltak, a befektetői bizalom megingott, a szövetségesekkel való gazdasági együttműködés helyét kiszámíthatatlan konfrontáció vette át. Az inflációs nyomás, az ellátási láncok sérülékenysége és a költségvetési fegyelem teljes hiánya mind a trumpi gazdaságpolitika következményei. Rövid távú politikai kommunikációs haszonért hosszú távú gazdasági stabilitást éget el.
Klímaügyek:
Trump kilépett a nemzetközi klímamegállapodásokból, leépítette a környezetvédelmi szabályozást, új olaj- és gázkitermeléseket engedélyezett, és megnyirbálta a megújuló energiák támogatását. A tudományos konszenzust nyíltan tagadja, miközben az Egyesült Államok történelmi felelősséggel tartozna a globális kibocsátáscsökkentésben. Az éghajlatváltozás gyorsul, az extrém időjárási események sűrűsödnek –Trump válasza minderre: tagadás, dereguláció, profithajhászás.
Világpolitika:
Trump rombolja a NATO-t, relativizálja az orosz agressziót, gyengíti Ukrajna támogatását, és nyíltan dicséri az autoriter vezetőket. A diplomáciát zsarolásra, a szövetségeket alkura váltja, a nemzetközi jogot politikai eszközzé silányítja. A szabályokon alapuló világrend helyett a nyers erő politikáját kínálja – egy olyan világot, ahol nem a jog, hanem a hatalom számít. Ahol az erősek erőszakosak lesznek, a gyengébb, kisebb országok pedig áldozatok.
Magyarország és Európa:
Mi, magyarok semmi hasznot nem láttunk a trumpi ámokfutásból. A gazdasági kapcsolatok nem fejlődtek, mi is nyögjük a vámok hatásait, nem sikerült újrakötni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, nincs pénzügyi védőpajzs (persze Orbán nélkül nem is lenne rá szükség), és csak egy éves haladékot kapott a kormány az oroszokról való – már most is elkésett – energetikai leválásra.
Trump politikája ugyanakkor közvetlen legitimációt ad az illiberális rendszereknek. Orbán Viktor és más autoriter vezetők számára Trump nem probléma, hanem hivatkozási alap: „ha Amerikában lehet, nálunk miért ne?” Ez gyengíti az európai jogállami normákat, az uniós egységet, és erősíti a belső megosztottságot. Trump nemcsak globálisan rombol, hanem közvetlen politikai muníciót és támogatást ad azoknak a szélsőjobbos populistáknak, akik Európában is leépítik a demokráciát.
Ez már nem csak egy rossz elnöki ciklus. Ez történelmi léptékű kártékonyság.
Trump nem egyszerűen megosztó – hanem romboló. Nemcsak az Egyesült Államokra, hanem az egész világra nézve.
És aki ezt relativizálja, az nem semleges. Az asszisztál a romboláshoz.